Hét területre koncentrál a kormányzati gazdaságpolitika annak érdekében, hogy mérsékelje a koronavírus-járvány negatív hatásait és gyors fejlődési pályára állítsa a gazdaságot - mondta el a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.
A Magyar Közlönyben még nem jelent meg a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló rendelet, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda közzétette, hányan lesznek jogosultak rá 2021 első felében. Mint kiderült, a moratóriumra jogosult lakossági hitelszerződések 28%-a (tartozásösszeg szerint 26%-a), a vállalati hitelek 13%-a (tartozásösszeg szerint 9%)-a lesz jogosult a moratórium meghosszabbítására. Elmondható így, hogy összegszerűen minden hatodik hitel vehet részt majd a moratóriumban január 1-je után is. Két nagy táblázatban összegezzük, amit ma reggel megtudtunk.
Különösebb hírverés nélkül miniszterelnöki megbízott lett június 15-i hatállyal Nagy Mártonból, aki május végén váratlanul távozott a Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztségéből. A távozását bejelentő közlemény már utalt rá, hogy valamilyen más fontos tisztsége lesz a volt alelnöknek.
Sokan értetlenül állnak a magyar jegybank lépései előtt: a meghirdetett 1000 milliárd forintos állampapírvásárlási program alig 15%-ának kimerülése után második hete nem vásárol az MNB, pedig a hozamok elég sokat emelkedtek az utóbbi időszakban. Egyelőre a szakemberek is csak találgatják, miért állhatott le a jegybank, ez akár Nagy Márton alelnök távozásával is összefüggésben lehet, illetve komolyabb fordulatot jelezhet az eddigi monetáris politikához képest. Ha tartósan leáll a program, akkor az magasabb hozamokat, viszont stabilabb forintárfolyamot hozhat.
Pénteken derült ki, hogy Nagy Máron eddigi MNB-alelnök pozícióját Virág Barnabás jelenlegi ügyvezető igazgató veszi át. Ezzel pedig ő lesz a monetáris politikáról döntő Monetáris Tanács kilencedik tagja is.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - a mai napon lemondott alelnöki tisztségéről – olvasható az MNB közleményében.
Az MNB két ma meghirdetett programjának, az állampapír- és jelzáloglevél-vásárlásának részleteiről tartott háttérbeszélgetést Nagy Márton. Az MNB alelnöke jelezte, elsősorban a hosszabb, 3-5 év feletti futamidőn lépnek be vásárlással, hogy a likviditási helyzet javításával lejjebb szorítsák a hozamokat. A jegybank az eredeti tervekkel ellentétben nem csak a befektetési alapoktól, hanem szélesebb körtől fog vásárolni, az elsődleges forgalmazóktól is. Az 1000 millárd forintos keretösszeg a vásárlási tervek alapján 12 hét alatt töltődhet fel. Az MNB mindent sterilizálni fog.
A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a vállalatok 9%-a fizetésképtelenséggel küzd, 33% pedig elbocsátáson gondolkodik. A vállalatok 40%-a negyedéven belül hitelből fizetné a béreket, rövid távon nagyon felértékelődik ezért a likviditási célú hitelek szerepe, miközben a beruházási célok is megmaradtak - mondta mai online Hitelezés 2020 konferenciánkon Nagy Márton, az MNB alelnöke. A lakosság 25-30%-a, vállalatok mintegy harmada döntött eddig úgy, hogy nem él a moratóriummal, pedig közgazdasági értelemben mindenkinek megéri benne maradnia. Megtakarítási oldalon az első hetek nyertese a készpénz volt, de a digitalizáció is felértékelődött. A bankrendszer belföldi nyeresége a tavalyi 450 milliárdról a GDP stagnálása mellett is 100 milliárd forint környékére csökkenhet idén.
A napi működést, a banki kockázatokat és az üzleti, növekedési kilátásokat is alapjaiban írta felül a koronavírus a magyar bankszektorban. A nyomában bejelentett intézkedések, a törlesztési moratórium, az új vállalati hitelprogramok, a THM-plafon, valamint a felgyorsított digitalizáció határozhatja meg a bankok idei évét, de pontosan hogyan? Miként hatnak a hitelezésre a gazdaságvédelmi intézkedések? Erről beszélnek Hitelezés 2020 konferenciánk első, április 21-ei online alkalmán másfél órás időkeretben magyar bankvezérek, valamint az MNB és a McKinsey egy-egy vezetője. Érdemes regisztrálni az eseményre.
Délután kettő órától online sajtótájékoztatót tartott az MNB vezetése, Matolcsy György elnök mellett az alelnökök is részt vettek az eseményen. Az eseményen bejelentették, hogy a Monetáris Tanács ismét kamatot emelt és eszközvásárlási program elindításáról is döntött.
Online sajtótájékoztatót tart kedd délután a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyen az alelnökök mellett Matolcsy György elnök is részt vesz. Az eseményen bejelenthetik a Monetáris Tanács mai lépéseit, melyekre Orbán Viktor a hétvégén már utalt.
Országszerte törlik, halasztják a következő hetek nagy látogatottságú rendezvényeit a koronavírus-jrávny elleni védekezés jegyében. Ez lett a sorsa Nagy Márton MNB-alelnök előadásának is.
Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?
Fő üzenetek szintjén értékelte a gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet Nagy Márton. Az MNB alelnöke egy részletesebb elemzést is közreadott, amit itt közlünk.
A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta Nagy Márton MNB-alelnök, aki azok után szólalt meg, hogy az infláció magasan a célsáv fölé, 4,7%-ra ugrott, az euró árfolyamát pedig a spekulatív befektetői stratégiák 340 fölé húzták. Áttekintjük, hol tartunk.
Az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba. A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon. A legutóbbi swap-tenderek szándékosan és tudatosan csökkentették a swap állományt. Márciusig a jegybank ezzel az eszközzel reagál a piaci fejleményekre. Márciusban értékeli a jegybank alaposan az inflációs képet és akkor határozzák meg további lépések szükségességét. A jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta el Nagy Márton a Portfolionak. Az MNB alelnöke részletesen értékelte a fennálló helyzetet.
A következő öt-tíz évet a tartósan alacsony kamatok határozhatják meg, ez lesz az új norma – mondta a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton. Az MNB alelnöke szerint teljesen megváltozott az infláció természete, ezt sokan „benézték” a világban az elmúlt években, a magyar jegybank viszont jól döntött, amikor óvatos volt.
A lakossági állampapírok banki értékesítése az államnak és a lakosságnak jól számszerűsíthető költségekkel jár: az állam a bankok részére forgalmazói jutalékot fizet, míg a háztartások számos különféle díjtétellel szembesülnek. Így amennyiben a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023-ig, közel 5 év alatt összesen 175 milliárd forint költséget jelenthet ezen két szereplőnek – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek. Ennek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg, ezért érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is - írja Nagy Márton, az MNB alelnöke.
A lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek az utóbbi hónapokban - hangsúlyozta Nagy Márton MNB-alelnök a kamatdöntés utáni jegybanki háttérbeszélgetésen. A jegybanki illetékesek a délutáni fórumon sem adták annak jelét, hogy a gyenge forint ellentétes lenne a monetáris politikai célokkal. Az augusztusi inflációs adat szemlátomást megnyugtatta a jegybankot, és még a forint gyengülése mellett is biztonságban érzi a célját.
Ma kamatdöntő ülése után háttérbeszélgetést tart a Magyar Nemzeti Bank, melynek témája a monetáris politika aktuális kérdései.
Veszélyben a tenger alatti kritikus infrastruktúra.
Soros csak dörzsöli a tenyerét.
Újabb csapás az orosz olajat szállító árnyékflottára.
Felfüggesztett parlament, kormány lemondását követelő tüntetők, összeomló befektetések.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
